6.rész

Hát sziasztok!:) Meghoztam a 6. részt.:* Nagyon örülök,hogy tetszik a blogom..<3 Szeretlek Titeket nagyon.
*Louis*
A haja gyönyörű,szemei megbabonáznak,arca pedig egyszerűen csodálatos. Lehet,hogy kezdek beleszeretni ebbe a lányba?! De nem lehet. Nekem ott van Eleanor..
***
Amikor El csatlakozott hozzánk a Nando's-ban,láttam Hope arcán a csalódottságot. Pár perc múlva,mikor már kezdett elegem lenni El csókjaiból,felnéztem. Elment.

Hirtelen felpattantam az asztaltól,mire Ő lefordult.
-Jajj sajnálom Kincsem! De most el kell mennem.-segítettem fel,majd meg sem várva a választ kimentem.
Mikor már az utcán voltam,kitört belőlem a nevetés. Sosem szerettem igazán Eleanort. Most már biztos vagyok benne.!
Amikor kinevettem magam,bepattantam az autóba és elhajtottam.
-Biztos hazament.-mondogattam magamban.
Végre odaértem a házuk elé,ami gyönyörű volt. Bekopogtam és Holly nyitott ajtót.
-Á,szia Louis. Hope-t keresed? Gyere be.-mondta kedvesen. Szerintem pont Niall-hez illene..
-Szia. Igen. Itthon van?-kérdeztem reménykedve.
-Igen,fent van a szobájába.-válaszolt,mire felpattantam és felmentem.
A szobája előtt megálltam és átgondoltam magamban,hogy mit fogok mondani. Ekkor azonban meghallottam valamit.
-Louis Tomlinson nemérdekelsz!! A francba.!-kiabálta Hope.
Gondolkodás nélkül bekopogtam,mire újból meghallottam a hangját.
-Kiaz?-kérdezte,azthiszem nevetve.
-Bejöhetek?-válaszoltam,majd benyitottam és ledöbbentem.
Hope az ágyon feküdt cigivel a szájában,a padlón pedig egy üres Jack Daniel's üveg.
-Mit akarsz itt?-ült fel,és lehajtotta a fejét.
-Beszélnem kell Veled. Miért mentél el?-kezdtem.
-Mert zavaró tényező voltam.-nézett rám lesajnálóan.
-Nem voltál az,és sosem leszel.-vágtam rá.
-Mit akarsz ezzel mondani?-kérdezte.
-Azt hiszem belédszerettem.-mondtam ki,mire elkerekedtek a szemei.
-Tomlinson! Most azt akarod mondani Nekem,hogy szeretsz?! Közben pedig barátnőd van? Azt gondolod,hogy velem lehet játszani? Hát közlöm,hogy NEM!-kiabálta.
-Én nem játszom Veled! Kérlek hallgass meg!-mondtam,de félbeszakított.
-Elegem van ezekből a semmit sem érő mondatokból! Figyelj Te világsztár vagy,Én pedig egy senki. Mégis mit képzeltem?! Hogy közöm lehet hozzád? Buta ábránd..-nevetett fel kínosan.
-Nem vagy senki! Nekem nagyon sokat jelentesz!-mondtam.
-Hahh,persze. Tudod mit? Elegem van belőled!! Menj innen.!-üvöltötte könnyes szemmel.

-Kérlek ne csináld ezt!-fogtam meg a kezét,de elrántotta.
-Nincs szükségem több hazugságra Louis..-motyogta.-Menj el,és ne keress többet.
Mikor ezeket kimondta,már alig tudtam elfojtani a könnyeimet. Felálltam és elindultam,aztán mégegyszer visszanéztem. Bár ne tettem volna. Akkor,abban a pillanatban esett le,hogy épp most hagyom el azt a lányt,akibe teljes szívemből beleszerettem..
De megtettem és kiléptem. Lerohantam,feltéptem az ajtót,és akkor szakadt ki belőlem. Nekidőltem ,lecsúsztam és úgy sírtam.

(Ő nem Louis,de nemgáz.)

Életemben nem sírtam még ennyire..szinte éreztem,hogy kiszakad a tüdőm. Szörnyű volt.
*Hope*
Amikor Louis elmondta,hogy szeret,tudtam,hogy csak szórakozik. Fájt. Elküldtem.
De nem bírtam tovább és elsírtam magam. Soha,még egy fiú után sem ejtettem könnyeket. Most megszegtem. Azt hittem,hogy komolyan gondolja,de tényleg csak játszani akart.
- Miért hazudik nekem mindenki?!-kérdeztem magamtól.
-Talán,mert túl közel engeded magadhoz az embereket.-hallottam meg azt a hangot,amitől mindig felvidulok.
-Nagyi?-mosolyodtam el. Igen,Ő volt. A nagyim,akit annyira szeretek. 4 éve,hogy meghalt. Ő más ember volt,Ő hitt bennem. Mindig segített rajtam,amikor gondom volt. Aztán elment,de sokszor beszélek vele. Talán ezért is vagyok más..

-Mi bánt Kicsim?-hallottam megint.
-Tudod Nagyi van egy fiú. Louisnak hívják,és egy híres banda tagja. Megismerkedtünk és nagyon jóba lettünk. Ma pedig elmondta,hogy szeret,de van barátnője.-mondtam el.
-És mi van,ha igazat mond?-tette fel a kérdést.
-Dehát van barátnője.-válaszoltam,de ezzel bogarat ültetett a fülembe.
-Drágám,biztos vagy Te ebben?!-hallottam a hangját,de egyre távolabbról.
-Ezt,hogy érted?-ültem fel. Eltűnt. Ekkor elkezdtem gondolkodni,de nem jutottam semmire.
Újból előjöttek a könnyeim,de letöröltem őket,mert erős vagyok.
*Harry*
-Hol van Louis?-kérdeztem a többiektől.
-Biztos valami csajnál.-kacsintott Zayn. De nekem rossz előérzetem támadt.
-Én felhívom.-jelentettem be,majd félrevonultam. Tárcsáztam,és felvette.
-Szia Louis. Hol vagy?-kérdeztem mosolyogva,de egyhamar lehervadt,mikor meghallottam,hogy Louis sír(!)
-Szia Harry.-szipogta.
-Mi történt? Mi baj? Ki bántott?-kérdeztem ingerülten.
-Hope-nál..-mondta,de ekkor újra elsírta magát.
-Najó odamegyek! Pontosan hol vagy?-kérdeztem.
Lediktálta a címet,Én pedig azonnal elindultam.
*Louis*
Fájdalmat és szerelmet éreztem a szívemben...
-Kérlek ne Hope!.Nem hagyhatsz egyedül.-suttogtam,még mindig az ajtónak dőlve.

Ha tetszett komizzatok,szavazzatok!:*